A költözés sohasem tartozott a kedvenc elfoglaltságaim közé, viszont penészben sem szeretünk élni, úgyhogy kénytelenek voltunk lelépni az eddigi lakóhelyről. Valahol az első bejegyzések környékén képeket is töltöttem fel a házról, mikor anno beköltöztünk, tényleg szuperül nézett ki, na meg ráadásul új is volt, nem gondoltuk, hogy pórul járunk, ha kibéreljük, mégis ez történt.
Szóval a múlt hetem szorgos pakolással és penészeltakarítással telt, a hétvégén pedig le is zavartuk a költözést. (ezúton is köszi a segítséget a résztvevőknek)
Az új ház veszett jó, teljesen más hangulata van, sokkal otthonosabb is mint az előző, az már csak extra, hogy a kilátás (naplemente, vitorlások a vízen) és a víz hangja miatt olyan, mintha egész évben nyaralnánk.
Mielőtt előállnék pár képpel, muszáj leírnom, hogy még így 2.5 év külföldön lét után is meg tudnak lepni dolgok. A költözés ürügyén beszélnem kellett ugye a szolgáltató cégekkel, postával, adóhivatallal stb, és hihetetlen zökkenőmentes volt minden. A villanyt konkrétan 6.5 perc alatt rendeztem le telefonon, egyeztetve az időpontokat, hogy a régi lakásban mikortól ne, az újban pedig mikortól legyen áram. A telefon átíratása kb 3-4 perc volt, megmondták az új telefonszámot is, hogy meg tudjam adni az internetes cégnek, hogy ők is neki tudjanak látni a melónak, amint van telefonvonal. Ehhez hozzátartozik, hogy a netünk egy tök másik cégtől van, nem a telefontársaságtól. Lerendeztem az internetet is seperc alatt, a postán átirányítottam a leveleinket az új helyre és kész is volt minden.
Az adóhivatal már csak extra kitérő volt, mindkettőnknek járt némi visszatérítés, pár hónapja be is küldtem a bevallást, és rájuk csörögtem, hogy mi újság. Az ügyintéző pötyögött a számítógépén kicsit, majd sűrűn elnézést kért, mondván, hogy 3 nappal elcsúsztak, ezért most sürgősségileg intézik és 5 napon belül utalják is a pénzt. Ezek után még megkértem a nénit, hogy javítsa át a levelezési címet, majd további szép napot kívánva elköszöntünk.
Szóval a múlt hetem szorgos pakolással és penészeltakarítással telt, a hétvégén pedig le is zavartuk a költözést. (ezúton is köszi a segítséget a résztvevőknek)
Az új ház veszett jó, teljesen más hangulata van, sokkal otthonosabb is mint az előző, az már csak extra, hogy a kilátás (naplemente, vitorlások a vízen) és a víz hangja miatt olyan, mintha egész évben nyaralnánk.
Mielőtt előállnék pár képpel, muszáj leírnom, hogy még így 2.5 év külföldön lét után is meg tudnak lepni dolgok. A költözés ürügyén beszélnem kellett ugye a szolgáltató cégekkel, postával, adóhivatallal stb, és hihetetlen zökkenőmentes volt minden. A villanyt konkrétan 6.5 perc alatt rendeztem le telefonon, egyeztetve az időpontokat, hogy a régi lakásban mikortól ne, az újban pedig mikortól legyen áram. A telefon átíratása kb 3-4 perc volt, megmondták az új telefonszámot is, hogy meg tudjam adni az internetes cégnek, hogy ők is neki tudjanak látni a melónak, amint van telefonvonal. Ehhez hozzátartozik, hogy a netünk egy tök másik cégtől van, nem a telefontársaságtól. Lerendeztem az internetet is seperc alatt, a postán átirányítottam a leveleinket az új helyre és kész is volt minden.
Az adóhivatal már csak extra kitérő volt, mindkettőnknek járt némi visszatérítés, pár hónapja be is küldtem a bevallást, és rájuk csörögtem, hogy mi újság. Az ügyintéző pötyögött a számítógépén kicsit, majd sűrűn elnézést kért, mondván, hogy 3 nappal elcsúsztak, ezért most sürgősségileg intézik és 5 napon belül utalják is a pénzt. Ezek után még megkértem a nénit, hogy javítsa át a levelezési címet, majd további szép napot kívánva elköszöntünk.
Nem hasonlítgatási célzattal írtam ezt vagy ilyesmi, hanem mert még mindig jól esik, hogy itt így működnek a dolgok , és levették a terhet a vállamról ezzel a hozzáállással, mert valljuk be őszintén, minden költözésnél ez a legfőbb rémálom, az intézkedős része. Sajnos hajlamosak vagyunk egy idő után csak élni a hétköznapokat, már nincs meg az újdonság varázsa, de az ilyen ügyintézős/mindennapos dolgok segítenek meglátni, hogy igen, jó itt, nekem az elmúlt 1-2 hét segített, hogy újra megtaláljam a szépet, amit talán 1 éve láttam utoljára, újra nyitott szemmel járok, felfedezek apró csuda dolgokat a kocsiban ülve, a boltba menet, csak úgy. Szeretünk itt élni.
No comments:
Post a Comment