Kiwik :)

Ez is eljött. Két héttel ezelőtt állampolgársági esküt tettünk és ezzel új-zélandi állampolgárokká váltunk.
Igazából sok differencia nincs a rezidens és állampolgár lét között, mondjuk mostmár lesz szép ezüst-fekete útlevelünk, de ezt leszámítva ugyanazokat a törvényeket kell betartanunk és ugyanazok a jogok illetnek meg mint eddig, szóval az egész inkább szentimentális mint bármi más. Na meg persze milyen ciki már hogy a kislányunk kiwi mi meg nem. :)

Elég hamar lezajlott az egész ügymenet egyébként, azt gondoltuk hogy max év vége felé lesz ebből valami, mert ayt mondták hogy átlag 6 hónap az átfutási idő, meg is lepődtünk hogy milyen hipp-hopp megérkezett a ceremóniára a meghivó.

Röviden a procedúra: Az onlájn kalkulátorral kiszámoltam hogy mikortól jelentkezhetünk állampolgárságra -meg kell adni minden Új-Zélandon kívül eltöltött időtartamot, nyaralás, munka ügyben utazás stb. Majd kitöltöttük mindketten a sok-sok oldalas papírhalmazt, megcsináltam a fordításokat amik még kellettek, kértem listát a közlekedési kihágásainkról aztán ezzel a paksamétával megjelentünk az ügyintézőnél (volt időpontunk). Az egész pakkot be lehet küldeni postán is, de egyrészt semmiről nem fogadnak el hiteles fordítást, csak az eredeti dokumentumot, másrészt szoktak néha kérni személyes találkozót is a döntés előtt, úgyhogy úgy gondoltuk nem rizikózzuk a postát, az a legegyszerűbb ha a személyes ügyintézés opciót választjuk. A beszélgetés annyiból kimerült hogy az ügyintéző srác végig pötyögte az adatainkat a rendszerbe, közben dumáltunk és viccelődtünk, meg időnként rámosolygott Lexie-re és már kész is voltunk. Miután ez megvolt és kifizettük a díjakat, az egész ügyirat halmazt leküldték Wellingtonba egy másod-ellenőrzésre, hogy tuti nem tévedett az Aucklandi ügyintéző stb. Aztán 1.5 hónappal később megérkezett a levél postán hogy mikor lesz az ünnepség.

A ceremónia lehetett volna kicsit korábban, figyelembe véve a kisgyerekek alvó idejét is (este 3/4 9ig tartott), de ezt leszámítva nagyon jópofa volt. Igazi terülj-terülj asztalka fogadott minket az előtérben miután vége lett az ünnepségnek. :)

Hétköznapok - avagy munka és bölcsi

Mostmár pár hónapja tart az itthonról dolgozósdi, szerintem jól megy, a cég is meg van elégedve, szóval működik. Abban állapodtunk meg, hogy októbertől év végéig két napot az irodában töltök, majd januártól kb márciusig hármat, és utána a végleges állapot hogy négy napot a cégnél egyet pedig itthon dolgozok, rám bízva hogy az melyik nap vagy hogy hány óra.
Nem akartam az utolsó pillanatra hagyni a bölcsöde keresést, úgyhogy 1-2 hónapja el kezdtem igaziból keresgélni. Volt egy jó pár, aminek volt web oldala és meg tudtam nézegetni hogy milyennek tűnik, volt amik mellett csak elmentem kocsival megnéztem a környéket stb.
Aztán lett egy végső lista, amiket végiglátogattam Lexievel. Nézegettem a házunkhoz közel esőket és egy a munkahelyhez közelebbit is, végül ezutóbbi mellett döntöttem.  Egyrészt ez egy új jól feszerelt intézménynek tűnt, másrészt itt jobb volt az egy óvónőre (gondozónő?) eső gyerekek száma is. Plusz gondoltam ha bármiért felhívnak napközben, akkor 5 perc alatt ott tudok lenni.

A beszoktatásról: Az első 3 alkalom csak egy pár óra volt, úgy hogy én is ott voltam a kismanóval. Aztán egy fél napot ott töltött egyedül, mondták hogy majd hívnak hogy mikor menjek érte. Nem sokkal ebéd után telefonáltak hogy lassan mehetek, mert épp alszik és hogy az jópofa lenne ha ott lennék, mikor felébred. Azóta ez a második hét hogy teljes napokat bölcsiben van (na jó, 6 órát) és eddig nagyon jó választásnak tűnik a hely. Lexie kedveli a gyerek társaságot és mázlinkra szereti a hozzá rendelt óvónénit is. :)
Van az intézménynek egy privát online oldala is ahova töltenek fel képeket és írnak a gyerekekről sztorikat hogy mit csináltak aznap, mi volt a program stb. (minden szülőnek van saját belépőneve meg jelszava)
Eredetileg csak két napot ment volna, amikor én bent vagyok a cégnél, de az 5 nap túl hosszú időnek tűnt a bölcsis napok között, úgyhogy inkább 3-szor megy egy héten. Így jobban eloszlanak a napok és  hamarabb bele tud rázódni az ottani rutinba.

Csak úgy érdekességként: a bölcsödék és óvódák itt általában magán intézmények, szóval fizetősek. Vannak különféle opciók: fél nap, egész nap, adnak-e ételt vagy vinni kell stb. Ha nyaralni megy a család vagy beteg a gyerek és nem megy oviba, a díjat akkor is fizetni kell. A mi ovinkban ha valaki odajár már minimum egy éve, akkor a szabadság/nyaralás időtartamára adnak féláras kedvezményt. Három éves kor felett az állam támogat heti húsz órát.

Beköltöztünk, háztuning és egyebek


Sikeresen beköltöztünk, egész jól ment a ki-be pakolás is, kismanó nem hátráltatott sokat. :)

Az első nagy feladat az falbontás volt, az előző tulajok a garázsból szobát csináltak, amire nekünk nincs szükségünk, viszont a garázsra igen, úgyhogy a második hétvégét falbontással és törmelék eltakarítással töltöttük.
Ahogy az megszokott errefelé, fűtés nem volt a házban, csak egy inverteres klíma (heat pump) a nappaliban, úgyhogy az volt a következő projekt. Már a másik házban is szerettünk volna központi fűtést (ducted system), de ott nem volt elég hely sem a ház alatt, sem a tetőtérben. Viszont legalább akkor kiolvastunk mindenféle szakirodalmat hogyan is működik stb, szóval tudtuk hogy ebben a házban mindenképp olyat szeretnénk. Múlt héten be is szerelték, mostmár csak a beállítással játszunk, hogy megtaláljuk az ideális hőmérsékletet minden szobára. Sanszosan mire kitaláljuk, addigra már nem kell fűteni. :)

A következő móka az glettelés meg festés lesz: eltüntetni az előző tulaj falraszerelt tv-jének a nyomát és a nappaliból leszerelt klíma helyét.  Ezt remélhetőleg befejezzük jövő héten és akkor jöhet a láblógatás. :)

Egyébként nagyon szeretünk itt lakni, a környék szép, eszméletlen csendes és rengeteg a napsütés :) Szerintem sosem fogjuk megunni hogy a tengert nézhetjük egész hazaúton, amíg be nem kanyarodunk az utcánkba.

Szomszed postalada :)


Dupla szivárvány